Nem Akarok Dolgozni – Mit Tehetek, Ha Nem Akarnak Végkielégítést Fizetni?
Dr. Nagy Ágnes Miközben a dr. Nagy Ágnes vezette Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának valamennyi dolgozója azon igyekszik, hogy minél többeknek kínáljon megfelelő munkát, a képzetleneket illetve elavult szakmával rendelkezőket képzéshez juttassa, sokan mégsem élnek a felkínált lehetőséggel. - Amikor bővítettem a céget, szerettem volna felvenni három dolgozót. Először az volt a cél, hogy olyan álláskeresők legyenek, akikre kapok valami támogatást, de amikor sehogyan sem boldogultam, már az se volt baj, ha semmilyen kedvezményt nem kapok a foglalkoztatáshoz, csak megfelelő embert találjak. Sokan egy-két nap után rájönnek, hogy nem akarnak dolgozni, vagy próbálják ellógni a napot, nem dolgoznak, de a többiek meg nem csinálják meg a feladatot helyettük, így előbb-utóbb felmondanak. Csak amikor bevállalok egy határidős munkát, akkor szükség van minden dolgos kézre, nem engedhetem meg magamnak, hogy közben keressek szakembert – mondta egy neve elhallgatását kérő békéscsabai építési vállalkozó.
Időben diplomázni, házasodni, szülni: És ha én nem akarok?
Én úgy szoktam, más meg máshogy. Mindenki hagyjon békén! Törőcsik Edit novellája. Forrás: Mudra László Kibeszélő! Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk! Nyitókép: Shutterstock
Figyelt kérdés Sziasztok! Sajnos a kérdés teljesen adott és egyszerű! Nem akarok dolgozni menni! Tévedés ne essék: nem arról van szó, hogy lusta vagyok elmenni, hanem arról, hogy nem bírom elviselni azt, ha kényszerítve vagyok arra, hogy dolgozzak! Tudom, tudom... nem kötelező dolgozni! De ha enni akarok, és nem megfagyni kint, akkor igenis valahogy mégis rá vagyok kényszerűlve! Ha munka van szomszédnál, ismerettségben, barátoknál, családnál, bármikor segítek és dolgozok nekik akármennyit KEMÉNYEN... De hogy idegen, bunkó, beszólogató emberekkel dolgozzak (mert valahogy ilyen kib#szott emberekből mindig van legalább 2-3 ilyen minden melóhelyen... ) és hogy bejárjak dolgozni, szürke helyekre MINDENNAP az valahogy annyira taszít, hogy nagyon... Nem akarom ezt!!! Nem tudom elképzelni az életem úgy, hogy nem hogy olyat csináljak KÉNYSZERÍTVE (még ha burkoltan is), amit nem akarok, és mindezt olyan emberekkel, akik abban lelik örömüket, hogy a másikkal kibabrálnak - pláne olyan fizetésért, amiből csak éppenhogy kijövök egy hónapban és nem tudnék félrerakni.
- Nem akarok dolgozni new
- Sürgősen kerestetik: Dolgozni akarok - 3913 aktuális Dolgozni akarok munkák | Jooble
- Mit tegyek ha nem akarok dolgozni nem akarok munkahelyekre jarni?
- Bak szerelmi horoszkóp 2019 hd
- Nem akarok dolgozni gyakori
- Nem akarok dolgozni que
Nem news
És nem takarítok, meg ilyesmi, irodában vagyok, emberekkel foglalkozom, és hó végén megélhetési problémáim vannak. Saját lakásról álmodni sem merek, hitelt sem merek felvenni, nem is adnának. A gyerkőcöt nem tudtam befizetni egyetlen táborba sem, egész nyáron szegény oviban lesz. És tetszik vagy nem, kimondjuk vagy nem, tele van ez a f... a ország balatoni táborozás, "felzárkóztató" tanfolyam ingyen, stb. kizárólag roma! származásúaknak. SEMMILYEN segélyre, segítségre nem vagyok jogosult, mert dolgozom. És nem jutok semmire! Ezek után én is úgy érzem utálok dolgozni, nem is nem lenne gyerekem... Egyet érzek: csupa kiábrándulás. Ez Magyarország. ugyanígy vagyok, én a kislányommal vagyok itthon 2éve, és pont ezekért szeretek itthon amiket leírtál, de muszáj pénz kell.. Szerintem ezzel még sokan így vannak rajtad kívül. Ha úgy érzed, megengedheted magadnak, ne dolgozz. De azért csak légy óvatos, mert évtizedes kihagyás után már lehet, hogy hiába szeretnél visszatérni a munkaerőpiacra, nem lesz rá lehetőséged.
Belülről rohaszt szét. (Mondhatnám, hogy az van ennek a hátterében, hogy soha nem tanítottak meg küzdeni, soha nem hallottam, hogy álljak ki magamért, az igazamért; csak azt, hogy az életben úgysem csinálhatom azt, amihez kedvem lenne, mert nem erről szól, és hagyjam magam, előbb szabadulok; de nincs értelme másra kennem, ha már úgyis megtörtént. ) Ez nem úgy megy ám, hogy "szeretném/szeretnénk, ha jelentkeznél erre az állásra". Én meg nem. Ha véletlenül pont az én pályázatomat választanák nyertesnek (ugyan már, kinek kellene egy ilyen nyomoronc, hülye picsa? ), te dolgoznál ott, vagy én? Szerintem utóbbi. Úgyhogy hadd döntsek a saját kis buksimmal. Nagyon nehéz felfogni, hogy nem jelentkezhetek egy állásra, ha nem felelek meg az előírt követelményeknek? Nem dísznek vannak felsorolva. Nagyon nehéz felfogni, hogy nem jelentkezem olyan munkakörre, aminek már a leírásából tudom, hogy nem tudnám ellátni? Kifejezetten imádom, tényleg, hogy ebben a korban MINDENKI azt kérdezgeti tőlem, hogy van-e már munkám!
Mert harminc felett már a családalapításnak van itt az ideje. Oda jutottam, mint a szüleim annak idején. "Mikor lesz az esküvő, mikor lesz gyerek, kocsi, lakás van már? " Itt a spórolás időszaka is! Kéretlen tanácsadók osztják meg velem, hogy mire kell költenem, és hogyan kell élnem. Megint úgy, hogy másoknak megfeleljen. A takarékoskodás kötelező, de biztosan nem úgy, ahogyan én csinálom. A szülés ideje. Ezt is mindenki más jobban tudja, hogy mikor van itt. Ha van gyerekem, miért csak egy, ha kettő, akkor mikor lesz a harmadik, ha három, akkor meg biztosan azért szültem ennyit, mert nem akarok dolgozni. Ha nincs gyerekem, akkor számoljak be részletesen arról, hogy mivel töltöm, töltöttem az időmet, és persze ne akarjam már olyan görcsösen, engedjem el. Vagy túl hamar adtam fel... Itt azért már eljön az az idő, amikor fogy a türelmem - de bízom. Bízom abban, hogy megtanulom, hogy senki sem olyan, mint én. Éppen ezért nem várom el tőle, hogy pontosan ugyanakkor és ugyanazt csinálja, hozzám hasonlóan, azon az alapon, hogy úgy szokták.
Nem akarok bemenni dolgozni
Növelik a munkanélküliek táborát, felteszik a hirdetést a weboldalra, hogy munkát keresnek, aztán ha valamelyik munkáltató arra vetemedik, hogy felhívja, és állást kínál neki, az állásinterjú napján már ki van kapcsolva a telefonja, a munkáltató meg hiába várja. Ilyenkor megfordul a fejemben, hogy ő csak alibiből keres munkát, csak a saját lelkiismeretét akarja megnyugtatni, hogy keres ő munkát, csak nem talál. Munka vagy hobbi? Pedig a nem dolgozásnak van egy másik formája is. Amikor azt csinálod, amit igazán szeretsz, a hobbidból élsz, és a munkának minden másodpercét élvezed. Amikor a munka már nem is munka a számodra, hanem szórakozás. Alig várod, hogy hétfő legyen, és végre megint dolgoznod kelljen. Amikor pénteken csak nevetsz a "végre péntek" kijelentéseken, és úgy kell hazarugdosni a munkahelyről. Mindenki ilyen munkára – munkahelyre vágyik. Ehhez csak egy valami kell: bátorság. Felvállalni azt, ami téged boldoggá tesz, ragaszkodni hozzá, tanulni a témában és a végén szakmának választani.
Egy Wass Albert idézet jut eszembe erről: "Nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem azért dolgozunk, hogy éljünk! " Jah, és akkor még ne is vegyük ide azt a tudatot, hogy míg én össze-vissza alszok, meg reggel kelek fel munkába, míg vannak olyanok (sok 14-30 éves korosztály), akik addig alszanak, amíg akarnak, oda mennek, ahova akarnak, oda kocsikáznak, nyaralnak (stb. ), ahova akarnak... Mert nekik van pénzük - és biztos vagyok benne, hogy ők nem keltek fel korán, és közel nem töltik mindennapjukat bent egy szürke melóhelyen! Hogy tudnám megváltoztatni a gondolkodásom? Hogy tudnám rávenni magam, és valahogy másképp látni ezt? Tudom, hogy valami nálam lehet gond, és nem tudom, hogy tudnám rávenni magam ezekre, de higgyétek el, szeretném! Csak ha bent vagyok, akkor nagyon gyér a helyzet! Na meg munkábaindulás előtti délutánokon, hogy holnap már megint kell menni... :( 23/F 1/32 anonim válasza: 5% Mindez csak szar kifogás, tudod jól te is. Nyilván szívesne csinálja az ember, amti szeret vagy dolgozik annak, akit kedvelt, de az élet nem kívánságműsor és mindenki magasról leszarja, hogy Jancsikának (most ez vagy te) nem fűlik a foga a csúnya bunkó emberek közé menni és tologatni a papírt (most ez a munkád).
De soha nem éreztem magam eltartottak: dolgoztam én itthon eleget a gyerekekkel, a házzal. Lényegében a karrierem áldoztam fel a családért, de nem bánom, mert még semmi nincsen veszve;) azért megalázónak nem nevezeném pl született feleségek:) csak ugye egészen más ha van család, sok gyerek, esetleg családi vállalkozásba segít be. és más az akkor kelek fel mikor kivet az ágy, akkor fekszem le amikor akarok, akkor talizom barátokkal, amikor akarok:) arany élet persze, csak hát ingyen ebéd nincs:) majd amikor már létszükség lesz munkába állni, akkor kell az árát megfizetni, mert a sok évi láblógatás után fájdalmas lesz dolgozni menni. én nem engedném, hogy eltartsanak az olyan megalázó:S ez borzasztó, de még borzasztóbb, hogy nálam se:D Eltartott, másik emberre utalt. Nem lennék büszke erre! Hun, nem nálam sajnos... Mindenki tanulhat, ez igaz, de főleg az akinek pénze van. Van egy politológus ismerősöm, meg egy szociológus is. Mindkettő friss diplomás munkanélküli. Kérdezhetjük, mi a fenének tanultak ilyen hülyeségeket.